11 könyvújdonság augusztusra (2024)
Máris az utolsó nyári hónaphoz érkeztünk, ami nem csupán azt jelenti, hogy úristen, de rohan az idő, hanem azt is, hogy itt az ideje egy újabb könyvújdonság-mustrának! Méghozzá egészen változatos olvasnivalókkal – mondom is, hogy mi mindenre számíthatsz.
Érkezik például a nem véletlenül nagysikerű Szegény párák magyar kiadása (végre!), továbbá néhány igazán nyárias hangulatú olvasmány levendulamezőkkel vagy épp olajfaligetekkel, na és persze rejtélyes bűnügyek sem hiányozhatnak. Mivel éppen olimpia-lázban égek, bekúszott egy Párizsba (méghozzá az 1700-as évek Párizsába) varázsoló regény is. Ha pedig már a hátad közepére sem kívánod a kánikulát – amit teljesen megértek –, akkor a déli vidékekre repítő regények mellett igazi északi, skandináv ínyencségekre is bukkanhatsz az alábbi válogatásban.
Alasdair Gray:
Szegény párák
Szabadság nélkül nem érdemes élni.
Godwin Baxternek az a tudományos ambíciója, hogy egy tökéletes társat alkosson önmagának. Álmai akkor látszanak beteljesedni, amikor rátalál a szépséges Bella holttestére a vízparton, akit egy Frankensteinhez méltó tudományos kísérlettel életre kelt. Nagyratörő terveit azonban meghiúsítani készül dr. Archibald McCandless, aki féltő szerelembe esik a teremtménnyel.
De vajon mit gondolhat az egészről maga Bella?
-
Ez a merész kísérletezőkedvvel és igaz szerelemmel átszőtt történet forgószélként sodorja olvasóját a Viktória királynő korabeli Skóciába. A kor klasszikus regényeinek szatírájaként megírt műből a végére szórakoztató politikai allegória kerekedik, amelyben a férfiúi vágyakozás és a függetlenségükért küzdő nők gondolatébresztő összecsapását tárja elénk az író.
A Whitebread-díj és a Guardian szépirodalmi díj nyertese, Alasdair Gray talán egyik legzseniálisabb könyve egy kajánul vicces, posztmodern alkotás. A könyvből készült film világsiker lett. Hogy a legfontosabbakat említsük: 2 Golden Globe-díjat, 5 BAFTA-díjat és 4 Oscar-díjat nyert el az adaptáció, utóbbi két elismerésben részesült a filmen dolgozó magyar berendező is.
Julia Malye:
A pelikánlányok
Párizs, 1720. Marguerite Pancatelin rendfőnök asszonynak kilencven „önkéntest” kell találnia az árvák és kitaszítottak közt, hogy az óceánon átkelve hozzámenjenek a frissen francia kézre került La Louisiane gyarmatosítóihoz. A hányattatott hajóút valószínűtlen barátságokat szül: így szövődik össze a tizenkét éves, éles nyelvű árva, Charlotte, az abortusz miatt elítélt Genevieve és a hallgatag, bolondnak pletykált arisztokrata lány, Petronille sorsa.
A hajóút ragályokkal és kalózokkal terhes, de sokkal feszítőbb a kérdés: mi vár rájuk odaát a teljes ismeretlenben? Együtt maradhatnak-e, s megtalálhatják-e a teljesen idegen környezetben jobbik önmagukat?
-
A pelikánlányok egyszerre merész és megindítóan finom regény barátságról, szolidaritásról és vágyról: egy igazi női véd- és dacszövetség kemény küzdelme a vad természet, a férfiközpontú társadalom és az ismeretlen ezer arca ellen.
Vivian Conroy:
Rejtély Provence-ban
Egy buja francia birtok, egy esküvő és egy rejtélyes haláleset. A harmincas évek csillogását idéző detektívtörténetben a tanárnőként dolgozó Miss Atalanta Ashford egy csapásra bekerül az előkelő társaságba, amikor megörökli nagyapja tekintélyes vagyonát. Ám a villákkal, partikkal és autókkal együtt jár a nagyapáról unokára szálló, szokatlan foglalatosság is: diszkrét nyomozómunka Európa elitjének.
-
Atalanta egy szempillantás alatt megkapja élete első megbízását, amely Provence szépséges levendulamezőire, egy grófi esküvőre vezeti. Miközben az amatőr nyomozónő egy múltbéli haláleset nyomába ered, újabb holttest kerül elő, és az események váratlan fordulatot vesznek. Az idő fogy, Atalantának pedig az ügy végére kell járnia, mielőtt a kétségek közt vergődő menyasszony kimondja a mindent eldöntő igent…
Vigdis Hjorth:
Anya meghalt?
Egy lázadó fiatal nő faképnél hagyta a családját, és meg sem állt egy másik kontinensig, egy másik életig. Eltelt harminc év, nem volt jelen apja betegségénél, halálánál, temetésén, nem ismeri húga gyermekeit. Családja nehezteléséből, dühéből lassan idegenség, hamu alatt parázsló gyűlölet lett.
-
Hogyha harminc év után tékozló gyermekként megpróbál visszatérni anyjához, vajon újra tud-e éledni a szülő-gyermek viszony? Vajon feltámad-e az ősi, zsigeri, ösztönből fakadószeretetkapcsolat?
Gianni Solla:
A füzettolvaj
1942-t írunk, a dél-olaszországi Torában mozdulatlanságba dermedt az idő: a helyi parasztok számára ez a világvégi kis falu mindennek a kezdete és a vége. Az itt élők mindent tudnak a földművelésről és az állatokról, de szinte semmit sem az emberekről…
A tizenöt éves disznópásztor, Davide látszólag nem különbözik tőlük, mégis kívülálló: meg akar tanulni írni-olvasni. A fiú egyetlen szövetségese a faluban Teresa, a kötélverő lánya, aki művelt, eltökélt és merész: mindenképpen maga mögött akarja tudni a vidéki kilátástalanságot. Folyton azt hajtogatja, hogy egy nap elhagyja Torát, és Davide pontosan tudja, hogy így is lesz.
-
A helyiek szűkös élete váratlanul felbolydul, amikor a fasiszta hatóságok Nápolyból harminchat zsidót rendelnek ki munkaszolgálatra, hogy segítsenek a mezőgazdaságban. Közöttük van a törékeny Nicolas és az apja, aki titokban iskolát szervez a szállásukon. Davide, Teresa és Nicolas a háborúnak köszönhetik, hogy találkoznak, ám ugyanez a háború örökre megpecsételi a sorsukat, és teljesen átrendezi a világukat is.
A füzettolvaj a maga egyszerű, mégis a szív legmélyéig hatoló elbeszélésmódjával a legjobb kortárs olasz regényekhez hasonlítható. Akik szeretik Elena Ferrante vagy Donatella Di Pietrantonio prózáját, Gianni Solla regényében sem fognak csalódni.
Rosanna Ley:
Az örök kert
Dél-Olaszország napsütötte dombjai között fekszik a Romano család olajfaligete, ahol Lara a lányával, Rose-zal és az unokájával, Beával él. Lara egy életen át próbálta elfelejteni azokat a traumatikus eseményeket, amelyek hetven éve arra késztették, hogy elmeneküljön Dorsetből. Ám amikor látja, hogy a szenvedélyes kerttervező Beát leveszi a lábáról Matteo, a jóképű, karizmatikus étterem-tulajdonos, Lara attól tart, hogy az unokája ugyanazt a hibát követi el, mint amit ő sok évvel ezelőtt. Emlékezve egy régi ígéretére, Lara megkéri Beát, hogy utazzon Dorsetbe, és állítsa vissza a család régi kertjének eredeti pompáját.
-
Bea szeretne többet megtudni imádott nagyanyja rejtélyes múltjáról, de aggódik, Matteo megvárja-e? És vajon milyen baljós titkokra bukkanhat a dorseti házban? Eközben Olaszországban felbukkan egy régi szerelem Rose múltjából, és azzal fenyeget, hogy felfedi a régóta őrzött titkot, amely végleg szétszakíthatja a Romano családot.
Rosanna Ley a tőle megszokott eleganciával szövi össze három nőgeneráció sorsának szálait, akiknek az élete a családi kapcsolatokon túl is összefonódik, folytonosságot mutatva a múlt és a jövő között. – SUN
Asko Sahlberg:
Ők
Finnország, 1809. Két testvér, Henrik és Erik ellentétes oldalon harcol az orosz-svéd háborúban. Miután az ország végleg a cár uralma alá kerül, az idősebbik fiú is hazatér az évekkel azelőtt haraggal otthagyott családi birtokra.
-
A sorra megszólaló szereplők szavai nyomán lappangó szenvedélyek, rég elfeledettnek hitt sérelmek és sötét titkok törnek a felszínre, és a család története Shakespeare-tragédiákat idéző fordulatokkal sodródik a baljós végkifejlet felé.
Sahlberg feszes, atmoszferikus kisregénye a kortárs finn próza igazi remeke.
Holly Ringland:
Esther Wilding hét bőre
Egy év telt el azóta, hogy Aura Wilding a tengerbe sétált Tasmania partjainál, és hozzátartozói azóta is hasztalan próbálkoznak megbirkózni elvesztésével. Miután Esther Wilding hazatér, hogy családjával együtt emlékezzen meg nővéréről, szülei rábízzák Aura naplóját, amelyben hét fotó látható, mellettük pedig rövid, rejtélyes versikék, amelyeket Aura a saját bőrére is rátetováltatott. A képek és a versek feltárhatják Aura halálának okát, ám ehhez Esthernek hosszú útra kell indulnia a festői szépségű Tasmania szigetéről a világ másik végébe, Koppenhágába, majd még tovább a szélfútta Feröer szigetekre.
-
Útján az Aura által hátrahagyott történetek vezetik: hét tündérmese fókatündérekről, hattyúkról és nőkről. A nyomok felkutatása révén Esther a nővérét felemésztő fájdalom mélyére hatol – és közben szembenézhet a sajátjával is.
Holly Ringland, a világsikerű Szirmokba zárt szavak szerzőjének új könyve magával ragadó, gyönyörűen megírt történet a testvéri szeretetről, és arról, hogyan formálhatja át életünket, ha meg merjük élni a gyászt és az örömöt.
Alex Ahndoril:
A rejtély kulcsa
Julia Stark magánnyomozó stockholmi irodájába váratlan látogató érkezik. A sápadt, feldúlt úriember egy sikeres családi vállalkozás egyik tulajdonosa, amelynek éves luxusvacsoráját előző este tartották a férfi vidéki birtokán. Sajnos az elfogyasztott alkoholmennyiség hatására semmit nem tud felidézni az eseményekből, pedig nagy szükség lenne rá. Reggelre kelve ugyanis szörnyű fénykép várta a telefonján: egy megkötözött ember zsákkal a fején, aki a vér mennyiségéből ítélve már biztosan nem élt. Az üzletembernek fogalma sincs róla, hogyan kerülhetett hozzá a fotó, és attól retteg, hogy tudtán kívül ő maga követett el valami szörnyűséget.
-
Julia megkéri volt férjét, a rendőrségnél dolgozó Sidney-t, hogy legyen segítségére a vidéki küldetésen, főképpen azért, mert még mindig arról ábrándozik, hátha sikerül valahogyan visszaszereznie a férfit.
A két nyomozó elutazik a pompás kastélyba, ahol eltöltenek néhány napot a végzetes este résztvevőivel. Ám ahhoz, hogy rájöjjenek, kinél lapul a rejtély kulcsa, minden emberismeretüket, logikájukat és megfigyelőképességüket be kell vetniük. Mert valakinek tudnia kell, hogy mi történt. Valakinek, aki esetleg gyilkolni is képes.
A rejtély kulcsa a világsikerű Joona Linna-sorozatot jegyző, Lars Kepler álnéven alkotó szerzőpáros új, klasszikus detektívregény-sorozatának első kötete.
Sigrún Pálsdóttir:
A melltű
1897-ben járunk, az izlandi lány, Sigurlína élete szakadatlan munka, sivár jövő vár rá. De őt nem abból a fából faragták, hogy lemondjon az álmairól, és amikor a krimiszerű események lehetővé teszik, egy merész döntéssel saját kezébe veszi a sorsát, és elszökik a monoton hétköznapok elől. Hihetetlen kalandokba sodródik: útja Manhattan előkelő köreibe, a Metropolitan Múzeumba és a korabeli New York legmélyebb bugyraiba vezet. Hősünk körül lassan szorulni kezd a hurok; a reykjavíki hatóságok nyomoznak utána, és már senki sem tudja, hogy kicsoda is ő valójában: senki vagy valaki; tolvaj, kalandor, szélhámos vagy az új idők hírmondója és elkötelezett hazafi?
A mű alapötletét egy szélhámosnő, Sigríður Einarsdóttir Magnússon valós története adta, aki kézimunkát és olcsó izlandi ezüst ruhadíszeket igyekezett irreálisan magas áron eladni először Angliában és Skóciában, majd az 1893-as chicagói világkiállításon.
-
Pálsdóttir hősnője, Sigurlína azonban nem tűnik kalandornak, inkább sorsa ellen lázadó, bátor és önálló fiatal nőnek, aki merész elhatározása miatt, amivel elszökik a monoton hétköznapok elől, hihetetlenül fordulatos események sodrába kerül. Rejtélyek és véletlenek követik egymást, és felvetődik a kérdés: vajon mi adja legnagyobb becsben tartott kincseink értékét; tudományos jelentőségük, vagy az őket övező, megkapó történetek? Mennyit ér a kultúra? És mennyit ér az ember?
Mohamed Mbougar Sarr:
Ugyanolyan emberek
Mohamed Mbougar Sarr azt a kérdést járja körül lírai szépségű regényében, amely talán a legfontosabb kérdés mindannyiunk életében: Hogyan találjuk meg magunkban az erőt, hogy valódi önmagunkká váljunk, bármi legyen is az ára?
Ndéné Géjé, a fiatal irodalomprofesszor nem hisz a szemének az irodalomoktatókhoz intézett minisztériumi felhívást olvasva: hagyják ki a tananyagból Verlaine és más, bizonyíthatóan homoszexuális szerzők műveit, mert rossz hatással lehetnek a hallgatókra. Ostobaság, egy vers értékének semmi köze a szerző szexuális orientációjához! Ndéné fel van háborodva, még ha tisztában is van vele, hogy a felhívás csupán a fellobbanó homofóbia legújabb jele a muszlim többségű Szenegálban, ahol a homoszexualitás vallásgyalázásnak számít, olyan bűnnek, amelyet a fehérek hurcoltak be az országba.
-
Miután ellenállására válaszul felfüggesztik oktatói posztjáról, Ndéné tanulmányozni kezdi országa hagyományait, hogy megértse a homoszexuálisnak kikiáltott emberekkel szemben táplált gyűlölet mozgatórugóit, és útja során olyan belső tájakra téved, amelyekről azelőtt mit sem tudott.
Mohamed Mbougar Sarr 1990-ben született Szenegálban. Franciaországban él. 2021-es, magyarul a Park Kiadó gondozásában megjelent regénye, Az emberek legtitkosabb emlékezete Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében részesült, elnyerte a Goncourt-díjat.
