Gyógyító írás
irodalomterápiás workshop
„Írj olyat, amit te magad sem értesz.
Mint amikor a körmöd beszakad.
Sziszegj. Harapj. Vagy haragudj. De kérdezz.
Ne hagyd magad.”
Szabó T. Anna: Szilánk (részlet)
Ha úgy érzed, történt olyasmi az életedben, amivel még „dolgod van” – ez lehet bármilyen, mások számára apróságnak tűnő esemény –, ami számodra érzelmileg jelentős, nehéz, és szeretnél különböző módokon, biztonságos térben ránézni arra, hogyan hat az életedre, anélkül, hogy bármit meg kéne osztanod a történetedből.
Ha szeretnéd felfedezni, hogyan tudod az írást felhasználni önismereted fejlesztésében.
Ha többet tudnál meg arról, hogyan segíthet az írás abban, hogy jobban érezd magad.
-
ONLINE
a világ bármely pontjáról csatlakozhatsz
-
INTROVERTÁLT-BARÁT
kiscsoportos forma
-
BÁRKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐ
nem szükséges a részvételhez semmilyen speciális tudás, gyakorlat vagy képzettség, nem kell „tudnod” írni
-
ELKÖTELEZŐDÉSMENTES
ideális akkor is, ha érdekel az irodalomterápia módszere, és szívesen belekóstolnál, anélkül, hogy hosszabb folyamatban köteleződnél el
-
ÖNÁLLÓAN IS HASZNÁLHATÓ
a workshopon alkalmazott írásgyakorlatokon túl további önismereti célú írástechnikákkal is megismerkedhetsz, amelyeket a későbbiekben bármikor, önállóan is használhatsz
Miben segíthet az írás?
Az irodalomterápiában nem csak az olvasást, hanem az írást is használhatjuk az önismeret fejlesztéséhez. Az írás a reflexió és az önismeret dinamikus eszköze, amely amellett, hogy segíthet érzelmeink kifejezésében, elősegíti, hogy tudatosabbá váljunk a belső világunk kapcsán, amely kapcsolatainkra is kihat. A workshop James W. Pennebaker és John F. Evans írásszakértők könyvének, a Gyógyító írásnak technikáira épülve bevezetőt ad az irodalomterápia módszerébe, ezen belül is kifejezetten a különböző önismereti célú írásgyakorlatokra fókuszálva.
A workshop során az érzelemkifejező írást használjuk, amely kizárólag önmagunknak szól és önmagáért létezik (tehát nem publikálás céljából készülő művészeti alkotás). Rendszeres gyakorlásának hatásaival több kutatás foglalkozik, amelyek kimutatták, hogy a biológiai és pszichológiai hatások mellett magatartásbeli változásokat is előidézhet.
javítja az érzelemszabályozást
enyhítheti a szorongás és rágódás tüneteit
hozzájárul az immunfunkciók javulásához
csökkentheti a fájdalom- és fáradtságérzetet
javulás mutatkozhat az általános jóllét és kognitív képességek területén
javíthatja kapcsolataink minőségét
katalizátorként működhet a neuroplaszticitás (az agy anatómiai és funkcionális változásra és alkalmazkodásra való képessége) folyamatában
növeli a tudatos döntéshozatal képességét
elősegíti önmagunk mélyebb megértését
segít az érzelmi megrázkódtatás feldolgozásában
Élményszinten, vezetett formában tapasztalhatsz meg olyan önismereti célú írásgyakorlatokat, amelyek segítenek egy (vagy több) számodra érzelmileg jelentős, nehéz esemény életedre gyakorolt hatását több szempontból körüljárni egy biztonságos, elfogadó térben. Emellett megismerkedhetsz néhány további írástechnikával, amelyeket önállóan tudsz majd használni a későbbiekben.
A workshop során nem esztétikai értelemben vett „jó” szövegek alkotása a cél, nem kell „tudnod” írni, és nem kell az alkalom során papírra vetett írásaidat semmilyen formában megosztanod. Ezek kizárólag saját magad számára készülnek, én a folyamatban vezetlek.
Tudj meg többet rólam és az irodalomterápiáról ITT.
Mire számíthatsz a workshopon?
Résztvevők mondták
„Összességében tök jó élmény volt, adott egyfajta megkönnyebbülést, körüljártam egy témát, ami foglalkoztat, de annyira nincsen előtérben, hogy komolyabban foglalkoztam volna vele eddig. Most volt erre lehetőség és jót tett, mert leraktam a feszkómból valamit.”
— Zsófi
„Szoktam írni, úgyhogy ez a rész annyira nem volt új nekem, viszont az most nagyon jól esett, hogy volt ennek egy kerete, és kompakt módon idő limittel tudtam egy bizonyos témára koncentrálni, kibontani több nézőpontból. Végigmentem egy folyamaton.”
— Kata
„Végig azt éreztem, hogy magabiztos vagy, tudod hova tartunk és nem tudok annyira eltévedni, hogy ne szedj össze.”
— Ádám
„Elsőként soknak tűnt a 2,5 óra, de ahogy haladtunk, teljesen elvesztettem az időérzékelésem, nem bántam hogy nem rohanunk, volt idő megbeszélni a dolgokat.”
— Gréta
